Magyarságkutató Intézetet csinál a kormány – jelentette be Kásler Miklós emberminiszter. A Magyarságkutató a tervek szerint „véget vetne a régi türk–finnugor vitának” – igaz, a tudomány szerint ilyen vita már száz éve nincs, az Emmi pedig alig fél éve már létrehozott egy hasonló profilú intézetet. Tovább bővül a Fidesz által gründolt alternatív intézményrendszer.

link

Bernert Zsolt (MTM Embertani tár), Fehér Tibor, Németh Endre, Varga Dániel
A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt, kőanyagát fehérvári építkezéseken használták fel. 1848. december 5-én földmunkák során két, vörösmészkő lapokból összeállított sírkamrára bukkantak, amelyekben III. Béla király és első felesége, Anna királynő csontváza nyugodott. Ma a Budavári Nagyboldogasszony templomban találhatók maradványaik, amelyek az egyetlen hiteles képviselői az egykori Árpád-háznak.

link

Szerzők: Bernert Zsolt (MTM Embertani tár), Fehér Tibor, Németh Endre, Varga Dániel

A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt, kőanyagát fehérvári építkezéseken használták fel. 1848. december 5-én földmunkák során két, vörösmészkő lapokból összeállított sírkamrára bukkantak, amelyekben III. Béla király és első felesége, Anna királynő csontváza nyugodott. Ma a Budavári Nagyboldogasszony templomban találhatók maradványaik, amelyek az egyetlen hiteles képviselői az egykori Árpád-háznak.

link

Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus

Királyaink leszármazásán felül is sok érdekfeszítő adatra bukkantak az utóbbi évek régészeti genetikai kutatásai során, habár az eredmények értelmezésével akadnak gondok – erről beszélt nekünk az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának vezetője.

link

KANYÓ FERENC
Generációk sora tanulta meg azt a középiskolában, hogy a középkori magyar uralkodók közül egyedül III. Bélának és feleségének a temetkezése ismert. A Mátyás-templomban újratemetett királyi pár földi maradványain minden lehetséges tudományos vizsgálatot elvégeztek, a vércsoport vizsgálatától a legutóbbi archeogenetikai kutatásokig. Lehetséges, hogy mégsem III. Béla és felesége sírja került elő?

link

Barotányi Zoltán
Királyaink leszármazásán felül is sok érdekfeszítő adatra bukkantak az utóbbi évek régészeti genetikai kutatásai során, habár az eredmények értelmezésével akadnak gondok – erről beszélt nekünk az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának vezetője.

link

„A kutatási eredmények és azok cáfolatai helyett először az elméleti keretek ismertetésével, továbbá a mintavételre, a kategóriák alkalmazására is kiterjedő módszertani kérdések tisztázásával kellene kezdeni a párbeszédet. Előremutató lenne, ha az egyes társadalom-, nyelv- és népességtörténeti következtetéseknél az adott szakterület szakirodalmát annak művelőivel egyeztetve, véleményüket megkérdezve választanák ki és értelmeznék a populáció- és filogenetika jeles művelői, és a vitázó felek – kellő önmérséklettel – tartózkodnának a szakterületükhöz nem tartozó (és néha nagyon sommás) állítások megfogalmazásától. Ezt a kölcsönös tiszteletet a társadalomtudósok egyelőre jobban betartják, mint fordítva.”

Fejes László

link

Előző cikkünkben részben abba ástuk bele magunkat, hogy mennyire bizonytalan, ha a mitokondriális DNS-t (mtDNS) használjuk arra, hogy rekonstruáljuk a saját családunk, vagy akár egy teljes ország népességének történetét.  

link

Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka. Salman Rushdie Ezeregyéjszaka-ihlette, mágikus realizmussal átszőtt legutóbbi regényében ennyi időre van szükség, amíg ibn Rusd, a középkori bölcs és Dunja, a dzsinn hercegnő jelenkori utódjai felülkerekednek a Földet megtámadó gonosz dzsinnseregeken, a fizika törvényei pedig visszazökkenhetnek a normális kerékvágásba. A történet szerint az évszázadokkal ezelőtti különös frigy ma is élő leszármazottai paranormális képességeik mellett elsősorban cimpátlan fülük miatt tűnnek ki a népességből – egyszersmind azt is sugallva, hogy a két különleges tulajdonság együttesen száll az utódokra. Rushdie célja aligha az öröklődéssel kapcsolatos ismeretterjesztés volt. A mű értékéből így nem von le, hogy e nem túl lényeges elem tökéletes tükre annak, hogy a  közbeszédben miféle naiv és pontatlan kép él az öröklődésről.

link

Kolozsi Ádám
Zajlik az őstörténet, a “honnan jöttünkre” kíváncsi ember kapkodja a fejét a szenzációs bejelentések és fejcsóváló cáfolatok között. Nyakig járunk a genetikai forradalomban, és ez új lendületet adott a magyar etnogenezis kutatásának is, az eredmények viszont igen ellentmondásosak. Nézzük, mit tudunk most a génekről és eredetről, hol húzódnak a néhol politikára rímelő frontvonalak, és miért kellene sokkal óvatosabbnak lenni a nagy megmondásokkal, mint azt néhány kutató teszi.

link