A rendelkezésre álló régészeti minták és a molekuláris genetika eszköztárának ugrásszerű fejlődése az utóbbi évtizedekben azonban lehetővé tette, hogy a mai magyarság eredetét firtató kérdésekre egzaktabb válaszokat adjunk. És amit ezek az új metodológiák mutatnak, nagyon különbözik attól a víziótól, ami Doros Gábort és korabeli kollégáit vezette a Magyar Nemzetbiológiai Intézetben.

link

A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosításáról és genetikai vizsgálatáról mutattak be új kötetet Budapesten kedden.

link

KIÁLLÍTÁS – UTAZÁS A HUNOKTÓL AZ ÖSSZEKASZABOLT ÁRPÁD-HÁZI HERCEGIG
Ötvös Zoltán

A kiállításmegnyitóról hazafelé tartva álomba zötykölt a vonat. Újpest és Sződliget között arról álmodtam, hogy a népvándorlás korában élek valahol a Kárpát-medencében. Izgalmas kor lehetett ez az időszak a nagy jövés-menés miatt, de azt már kevésbé tartottam érdekesnek, hogy csecsemőként a fejemet zsugorították, hogy kúpszerű képződménnyé váljon a teteje. Évtizedekkel öregebben varázslószerű, jósnak és kuruzslónak kinéző szerzet a kúpos fejemre csapott, és meglékelte a koponyámat.

link

A kutatáshoz kapcsolódó DNS-vizsgálatokat az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Régészeti Intézetében lévő archeogenetikai laborban fogják végezni Szécsényi-Nagy Anna és Mende Balázs vezetésével (Annával a már említett podcast-sorozat újkőkort feldolgozó részében, Balázzsal pedig a Honfoglalást-taglaló epizódban beszélgettünk.) A legmodernebb szekvenálási technológiákat használva, már nem csak a kizárólag anyai vagy apai ágról információt adó mitokondriális DNS-t, illetve Y kromoszómát fogják vizsgálni, hanem a temetőkből feltárt emberi leletek teljes genomját, ami lehetővé teszi, hogy az egyes temetőkben levő maradványok pontos rokonsági viszonyait megismerhessük. (Hogy ez milyen érdekes eredményekhez vezethet, azt jól mutatja a napokban szinte egyszerre megjelent két cikk, amelyek a németországi Lech folyó környékén található településeket vizsgálva mutatták ki, hogy késői neolitikum és korai bronzkor folyamán elsősorban a nők utaztak nagy távolságokra, illetve az itt élő tehetősebb családok viszonyai sok tekintetben hasonlítottak a klasszikus görög és római háztartásokra.) 

link

Kolozsi Ádám
Ha nem is új honfoglalásra, de a hivatalos intézményrendszer első bevételére készülhettek a finnugor eredetet vitató, a hun hagyományban élő őstörténet-rajongók kedden. A Természettudományi Múzeumban a magyarok keleti származásáról nyílt kiállítás, ezzel a beöltözött hagyományőrzők, a Kurultáj szervezői és a Kásler-féle Magyarságkutató Intézet falon belülre kerültek, és tudományos köntösben mutathatják be, milyen alternatíváját adnák a magyarok leszármazásának.

link

Megnyílt az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című időszaki kiállítás kedden a Magyar Természettudományi Múzeumban Budapesten.

link

Kozma Rita

Neparáczki Endre archeogenetikus a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója, két évvel ezelőtt írta meg doktori disszertációját, amely a honfoglaló magyarok származásának felkutatásáról szólt. A téma általában ma is heves indulatokat vált ki, ám ennek ellenére, vagy éppen ezért izgalmas kutatási terület.

link

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

Klima László‒Németh Endre

link

NEPARÁCZKI: AZ INTÉZET FELÁLLÍTÁSÁT PARADIGMAVÁLTÁSNAK IS TEKINTHETJÜK
– Nálunk lehet nyíltan beszélni az őstörténetünkben fellelhető problémás kérdésekről is – mondta Neparáczki Endre archeogenetikus, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója. A honfoglalók hun származásáról, a magyar genetikai adattárról és az Árpád-háziak DNS-ének vizsgálatáról is beszélgettünk.

link

„Mióta a genetika kimutatta, hogy a honfoglaló magyaroknak semmi köze sincs az úgynevezett finnugor népekhez, azóta a finnugor rokonság kizárólag nyelvi rokonság lett.” De milyen fokon állt a genetika a 18. században?

Fejes László

link