Nem várható olyan pillanat, amikor hirtelen megoldjuk a magyar őstörténet problémáit – mondja a Mandinernek Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus. Szerinte bizonyos kérdések tisztázására a genetikai vizsgálat az egyetlen bevethető módszer, az őstörténet-puzzle legsűrűbb részét pedig csak most kezdik el kirakni. Szóba kerül az Árpád-ház és a honfoglaló magyarok eredete, valamint a hunok is. Interjúnk.

link

KÁSLER MIKLÓS SZERINT ÚJRA KELL ÉRTELMEZNI AZ ÓKORI ÍRÁSOKAT ÉS A MAGYAR NÉPI HAGYOMÁNYT

Egy tudós akkor is tudós, ha éppen miniszteri székben ül. Kásler Miklós onkológusprofesszor, az emberi erőforrásokért felelős tárca vezetője soha nem titkolta a magyarok eredettörténete iránti érdeklődését. Kutatócsoportjával nemrég azonosították az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t. A bejelentésnek természetesen nagy volt a sajtóvisszhangja, s ahogy lenni szokott, kapott érte hideget-meleget a baloldaltól. A professzor most a kutatás részleteibe avatja be a Magyar Nemzet olvasóit.

link

Szenzációsnak ható bejelentést tett pénteki sajtótájékoztatóján Kásler Miklós emberminiszter: friss kutatási eredmények szerint az Árpád-házi dinasztia a mai Afganisztán területén alakult ki, valamikor 4500 évvel ezelőtt. Az ősi közép-ázsiai leszármazás izgalmas érdekesség, de ennél jóval biztosabb genetikai eredmény, hogy az „Árpád-házi gén” Baskíriában van jelen leginkább, ott, ahol már Julianus barát is találkozott a keleten maradt magyarokkal. Mi ez az egész a magyar őstörténet szempontjából?

link

Árpád-házi királyok és királynék csontjain végzett genetikai vizsgálatokat az Országos Onkológiai Intézet és egy külföldi egyetem, az eredmények alapján megállapították a dinasztiára jellemző DNS-t. A kutatás közel természettudományos pontosságú, és segítségével a magyarság eredetéhez is közelebb kerülünk, így az érzelmi alapú viták helyett a tényekre alapozhatunk Kásler Miklós szavai szerint.

link

Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten, írja az MTI. 

link

Beszélgetés Németh Endrével
Mi történt azóta, hogy megjelent az észtekkel közös publikáció? Van újabb eredmény?

Megpróbáltuk a magyar olvasóhoz is eljuttatni az észtekkel közös tanulmány legfőbb eredményeit, amely most januárban jelent meg az Anthropológiai Közleményekben. Az angol nyelvű tanulmányon két vonatkozásban is túlléptünk. Egyrészt megpróbáltuk lokalizálni azt a régiót, ahonnan a honfoglalók ősei elindulhattak nyugat felé az Urál-vidékről. További kutatásoknak kell ezt megerősíteniük, de úgy tűnik, hogy Északnyugat-Baskíria, esetleg a szomszédos Kelet-Tatársztán lehetett ez a terület. Másrészt kiegészítettük a genetikai eredményeket a kapcsolódó történeti, nyelvészeti és embertani ismeretekkel.

link

Immár valószínűsíthető: nem Árpád fejedelem népe hozta be a magyar nyelvet a Kárpát-medencébe, miközben persze azt nem lehet kizárni, hogy legalábbis egy részüknek anyanyelve volt a magyar – olvasható a a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos főmunkatársával készült interjúban.

link

Beszélgetés Németh Endrével

link

A magyarok eredetének legfrissebb kutatási irányvonalairól szólt a hétfő este megtartott harmadik Qubit Live. Az előző, szeptemberi közösségi eseményünk a DNS-forradalmat járta körül, és a genetika tegnap este a Duna-parti Trip Hajón ismét nagy szerepet kapott: néhány kemény történettudományi tény mellett a régészet és a genetika sikeres együttműködésének eredményeit láthattuk és hallhattuk. 

link

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatójával  beszélgettünk.

lin k