Balogh Roland
Az etnogenezisben rengeteg lehetőség van, ezért sem kellene kapkodással lejáratni.

Az utóbbi időben igencsak felpörgött a hazai etnogenezis-biznisz. A magyarság eredetével kapcsolatos új impulzusok a nyelvészet helyett immár a genetika felől érkeznek. Csak kapkodjuk a fejünket, amikor friss kutatások nyomán egy-egy genetikus történészt játszik, és szerepköréből ki-kilépve ledob bizonyos atombombákat.

link

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia, miközben Budapesten egy onkológus osztja az észt meg a közvéleményt a Turulok génjeiről.

zegernyei

link

Bihari Dániel

Azonosították Árpád-házi királyaink férfiágon öröklődő DNS-ét, de ettől még ne várjunk csodát: nem lettünk kevésbé finnugor eredetűek, hiszen ez egy nyelv, és az ide tartozó népcsoportok is mind eurázsiaiak. Az eredménnyel azt zártuk ki, hogy az Árpádok Afrikából származnak, de ezt eddig is tudtuk. A helyzet bonyolult, de az első lépés megtörtént.

link

Elter Tamás
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.

link

Kolozsi Ádám

Csontmaradványaiból azonosították III. Béla magyar király genetikai profilját, ez pedig gyakorlatilag azt is jelenti, hogy megvan az Árpád-házi dinasztia DNS-e. Az Országos Onkológiai Intézet vezetésével működő nemzetközi kutatócsoport eredménye fontos és izgalmas, a kutatásvezető Magyar Időknek adott nyilatkozatában azonban elég szabadon értelmezi az adatokat. Mi ez az egész?

link

Haiman Éva
Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport. Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője elsőként a Magyar Időknek mondta el: vizsgálataik alapján az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.

link

Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását is.

Németh Endre, Fehér Tibor

link

Felkavarta a tudományos élet állóvizét néhány régészeti genetikus állítása, akik vizsgálataikra hivatkozva kétségbe vonták a magyarság finnugor eredetét, és hun rokonságot valószínűsítettek. A szenzációként tálalt felfedezést azonban a régészek részéről is sokan szkeptikusan fogadták, a nyelvészeknek pedig alapvető módszertani gondjaik vannak a genetikai eredmények és a nyelvrokonság összekapcsolásával. Genetikai rokonság, nyelvi rokonság, kulturális kapcsolatok – Szentgyörgyi Rudolf nyelvészt, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének adjunktusát faggattuk nagyinterjúnkban.

Kisebbfajta tudományközi földindulást hozott egy tavaly publikált genetikai vizsgálat. A Török Tibor vezette kutatócsoport arról számolt be, hogy a magyarok és a hunok rokonságára találtak bizonyítékot a honfoglalók génállományát tanulmányozva. Az eredményekről a honfoglalók nyelvére nézve is fontos következtetéseket vontak le. Mit gondol erről a korszakkal is foglalkozó nyelvészként?

Szentgyörgyi Rudolf nyelvész a Mandinernek

link

A honfoglalás és az államalapítás közötti időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.

Klima László–Németh Endre

link

Boldogkői Zsolt

Újraéledni látszik a magyarok hun eredetéről szóló vita. Szegedi genetikusok honfoglaláskori leletek vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Ráadásul azt is feltételezik, hogy nem a honfoglalók, hanem az itt élő avarok beszélték a magyar nyelvet.

link