Közép-ázsiai művészet (Bérczi Szaniszló, 2003.)

Közép-Ázsia vidéke főleg azok számára ismerős, akik a néprajz és a régészet iránt érdeklődnek. Történelmét az elmúlt században nagy lépésekkel tette megismerhetőbbé az orosz régészet. Romvárosokat ástak ki és tártak föl az ősi Khorezmben, Szogdiában, Baktriában. Ha a térképre tekintünk a szűkebb értelemben vett Közép-Ázsia területét kibővíthetjük annak peremvidékeivel, keleten a Keleti-Turkesztánnal és a tőle északra fekvő hegyvidékkel, az Altáj-hegységgel. Déli irányban azok a Közép-ázsiai területek esnek a figyelem fénykörébe, amelyeken Stein Aurél is ásatásokat végzett, a mai Afganisztán és Irán vidékén, ahol egykor a fehér hunoknak, a heftalitáknak és a kusánoknak a birodalma terült el. Az Iránnal szomszédos déli területek után nyugat felé a Káspi-tenger vidéke és a Kaukázus előtere következik, s a kör bezárul az Urál-hegység déli területeivel és a tőle keletre fekvő Nyugat-szibériai vidékekkel. Ezekről a Dél-szibériai területekről származnak Nagy Péter cár gyűjteményének ötvösremekei.
Mi, a honfoglaló magyaroknak és a Kárpát-medencébe települt korábbi sztyeppei és más népeknek a leszármazottai, tudjuk, hogy sok szál köt össze bennünket Közép-Ázsiával. Ezeket a szálakat még évszázadokig fogja bontogatni a régészet, hiszen hatalmas területet fog át az eurázsiai sztyeppén történt népvándorlás kapcsolatainak rendszere. Ha Közép-Ázsiához köthető birodalom valaha is kialakult, akkor annak súlypontja inkább keletebbre, vagy inkább nyugatabbra feküdt térségünktől. Keletebbre terült el a korai Hun Birodalom, melyet Mao Tun (Bátor) nagykirály uralkodásától számíthatunk. Az Ordosz-vidéki korai hun művészet alkotásai jól ismertek a Kínai nagy faltól, - amit a kínai császárok elsősorban a hunok betörései ellen építtettek, - a Kárpátok vonulatáig. Az állatstílus művészete mellett (melyet inkább a szkítákhoz kapcsolva ismerünk) a hun művészetnek a nagyméretű főző üstök az egész eurázsiai sztyeppén megtalálható jellegzetes alkotásai. Ezek föltárt anyagát, irodalmát Érdy Miklós gyűjtötte össze. Érdekes az a fölismerés, hogy míg a sztyeppe népei többségükben sütötték, addig a hunok, a közép-ázsiaiak és a magyarok vízben főzték a húst. Ennek máig ható hagyománya a jellegzetes gulyás étel, melyben hús, zöldségféle, fűszer és víz együtt fő meg.
A híres szibériai aranyak közé tartoztak azok a tükörszimmetrikusan megismételt övcsatok, amiket Nagy Péter orosz cár Szentpétervárra hozatott. Legnagyobb gazdagságban ezek az állatstílussal díszített bronz csatok a Sárga folyó nagy kanyarjában elterülő Ordosz-vidéken fordulnak elő, ahol a hunok ősi földje terül el. A hunok több nevezetes államalakulat szervezői voltak. A Keleti Hun Birodalom után a Közép-ázsiai Heftalita Birodalom és az Európai Hun Birodalom volt a történelem három legismertebb hun állama, de jól ismert a kaukázusi hunok országa is. A sztyeppe későbbi nagy birodalmai közül a türköké és a mongoloké ismert leginkább. Valamilyen formában azonban ezek mind a szkíták nagy eurázsiai sztyeppei műveltségkörére terjedtek ki.
Kétségtelen, hogy eurázsiai léptékkel mérve az utolsó nagy sztyeppe-birodalom az Orosz Birodalom volt, s az ma is. Ennek az előnye az eurázsiai műveltségek számára az, hogy egységes keretek között, egységes nézőponttal tárják föl a sztyeppe műveltségét. Valószínű, hogy ma a legjobb sztyeppe-történelmet a Nagy Szovjet Enciklopédia adja, mert ez a birodalom tudta egységes képbe rendezni a fennhatósága alá került területek eseményeit A Fekete-tenger északi vidékén és az Altáj-hegységben folyó orosz ásatások tárták föl azt, hogy egykor az egész sztyeppevidék díszítőművészetét az állatstílus gondolatvilága és kifejezésmódja jellemezte. Rugyenkónak, a szentpétervári egyetem régészprofesszorának a paziriki ásatásai a legismertebbek. A későbbi délebbi ásatások azt is föltárták, hogy részben az iráni fennsíkon át, részben magából Közép-Ázsiából, részben a Kaukázuson át áramlottak ki a végeláthatatlan eurázsiai szteppevidékre azok a telepesek, akik ezt a műveltséget magukkal vitték és elterjesztették. Így vált érthetővé a sok közös vonás a leletek között, legyenek azok a Dél-orosz sztyeppén, az Altáj-hegységben, vagy Ordoszban. A sztyeppén elterjedt kisplasztikai művészet jelenetei legkorábban Mezopotámiából kerültek elő, mint például azok az ötvösmunkák, leginkább edények, pecséthengerek, amelyeken a régi életfa és állatküzdelem jelenetei láthatók.
A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedő sztyeppevidék nomád államainak keretei között éltek a honfoglaló magyarok is, ezért a múlt és a régi kapcsolatok sok közös műveltségi elemet őriznek a magyar és a Közép-ázsiai népek kultúrájában. A Közép-ázsiai művészet is gazdag tárháza a műveltségek rétegződésének. A magyar régészet kiválóságai, Fettich Nándor, László Gyula és sokan mások föltárták a honfoglaló magyarok sztyeppei műveltségi kapcsolatait, Bakay Kornél pedig összegyűjtötte azt is, hogy milyen Közép-ázsiai kapcsolatai lehetnek műveltségünknek. Például egyik fontos emlékünknek, a Szent László-legendának a jelenetei már a Nagy Péter cár Ermitázsban őrzött hun kori övveretein fölismerhetők (Nagy Géza), de megtaláljuk azokat a iráni művészetben is. Közép-Ázsiából indult, s Iránban élt az a Zarathusztra, aki a világ folyamatainak értelmezésében a jó és a rossz harcát, a világosság és a sötétség küzdelmét állította a középpontba és a korábbi sokistenhit helyett az egy Isten hitét tanította.
Közép-Ázsia fontos államai csodálatos városi kultúrát is kiépítettek. Az egykori Khorezm és Szogdia szép freskóművészetet hagyott ránk, ami azonban a középkor elején, a 700-as években bekövetkezett arab hódítások nyomán elpusztult. A Közép-ázsiai művészeti alkotásokból ízelítőt adó válogatás bemutatja a legismertebb föltárt pendzsikenti, afrásziábi, varakshai freskókat s a közép-ázsiai szobrászatnak, épületplasztikának az alkotásait Halcsajánból.
Reméljük, hogy az eurázsiai művészeteket bemutató sorozatban eddig már megjelent kifestőkhöz hasonlóan a Közép-ázsiai művészet című kifestő is sok örömet szerez majd a rajzolni és festeni szerető felnőtteknek és gyerekeknek.

Budapest, 2002 július 18.

Bérczi Szaniszló


A füzet előlapja


A füzet hátlapja.

Letölthető kiadvány